Január 19.

Tegnap este beültem a könyvtárba a tiltott szekcióból szemezgetni, Madam Codexnek  vittem pár ritka könyvet, amit még Londonban nyúltam le. Most is nagyon örült, bár sápítozott, hogy nem fogadhatja el, de azért persze elfogadta. Már sok van nála, szerintem most már eléggé megütheti a bokáját, ha kiderül! Szóval kihoztam egy jó nagy fekete könyvet, ami nem volt ott eddig. Vér csurog belőle, ha kinyitják, tök jó!

Hú, éjfél van, most végeztem a könyvvel, és megvan, amit kerestem!!!! A tuti dolog, amitől nem halhatok meg!!!! Nem írom ide, de ez állati jó, bár nem sokat ír róla. Csak annyi a nehézség, hogy meg kell hozzá ölni valakit. Azt még nem próbáltam. Bár van egy sereg tippem, kiket nyírnék ki szívesen! Írok is mindjárt egy listát. Meg hogy melyiket hogy kéne megölni.

Há, ezzel reggelig is ellennék!

Január 20.

Dickins ma nagyon meg fogja kapni! Gyűlölöm az egész hülye családját! Még egy rémálom, és megölöm.

Március 29.

Mit találtam!!!!! Ez hihetetlen, mik vannak ebben az iskolában!!! Még mindig szoktam az iskolát járni néha éjszakánként a Kamra miatt, és keresni a titkos átjárókat meg alagutakat, meg akarom találni mindet. Van már egy pár saját bűbájom a kutatáshoz. Most pedig az ötödiken találtam valami fantasztikusat! Az egyik folyosó falát néztem végig alaposan, épp a múlt heti bűbájomat használtam, amikor hirtelen nagyon kellett volna egy klotyó, biztos Paddington romlott pogácsájától, amit az anyja küldött, a hülye ribanc. De nem ez a lényeg, hanem az, hogy hirtelen lett egy ajtó a falon, ahol addig nem volt semmi! És mögötte tényleg ott volt egy vécé! Először nem mertem bemenni, azt hittem, valami trükk, de rájöttem, hogy nem! És tényleg van ott egy szoba, ami azzá változik, amivé akarom!!! És ez azt jelenti, hogy a szobához egyedül én férhetek hozzá, mert más úgyse tudja, nekem mivé változott!!!!!

Nem mindenki méltó ahhoz, hogy az iskola minden titkát megismerje, de nekem feltárulkozott a Roxfort, mert tudja, hogy a valaha élt legnagyobb varázsló leszek.

Április 21.

Ma megint nagy sápítozás volt a reggelinél, mindenki Dumbledore körül nyüzsgött. Állítólag egy Grindelwald nevű sötét varázsló egyre nagyobb befolyást szerez Kelet-Európában, és most megölte a román mágiaügyi minisztert. Én nem hallottam eddig erről a fazonról, de persze nem mutattam, mert az asztalunknál egy csomóan tudták, kiről van szó. Mert nekik biztos mesélt otthon apuci meg anyuci. Csak én nem tudok semmiről a kibaszott intézetben!!!!! Még így is, hogy már rég hatalmasabb vagyok, mint bármelyik hülyegyerek a suliban, még mindig visszahúznak a muglik a posványba!!!! Egyszer elbánok velük mind egy szálig!

Április 23.

Megpróbáltam kideríteni, mi köze Dumbledore-nak Grindelwaldhoz, de nem jutottam semmire egyelőre. Azért nem lenne akármi, ha kiderülne, hogy a makulátlan, hófehér lelkű Dumbledore is sötét varázsló volt valamikor! Végre elbánnék vele is. Nagyon idegesít, hogy ő az egyetlen tanár, aki gyanakszik rám. Tudom, hogy nem bír. És nem tudom, miért, mert ugyanúgy viselkedek vele is, mint a többi tanárral, akik mind odáig vannak tőlem. Némelyik balhénk után olyanokat kérdez, hogy tisztára azt hiszem, mindjárt lebukok. Jobb lenne, ha eltakarodna valahova innen.

Viszont ez a Grindelwald nem semmi. Ahogy hallottam, ő sincs odáig a muglikért, és keleten már elég nagy tiszteletnek örvend. Az ottani varázsvilág retteg tőle. Szerintem meg fogom látogatni, miután elvégzem a sulit. Megtanulom tőle, amit lehet, mert ebben az ájtatos apácazárdában jó, ha védekezni megtanulunk a sötét varázslatok ellen, bár azt se túl hatékonyan. Legalábbis a mi átkainkat nem nagyon tudják itt kivédeni. Szóval Grindelwald majd megtanít mindenre, aztán pedig rajta is túlteszek. Az nagyon jó, ha félnek az embertől!

Május 29.

Alig tudok írni, úgy remeg a kezem az izgalomtól. Azt hiszem, megtaláltam a Kamra bejáratát!!!!! Az előbb az elsőn a vécéből kirohant egy csaj, hogy rosszul lett bent a barátnője, be kellett mennem segíteni, mert meglátott, aztán mikor elvitték, egy pillanatra egyedül maradtam, de már hívott is ki Lumpsluck. A vécékben még sose néztem körül, mert eszembe sem jutott, hogy ilyen helyen rejtette el Mardekár Malazár a bejáratot, de azért vaktában körbesuttogtam párszaszóul a helyiséget, és KINYÍLT!!!!!!!!!!!! MEGTALÁLTAM!!!!!!!! Én, Mardekár Malazár méltó utóda!!!!

Az egész iskola a lábam előtt fog heverni.

Éjjel visszamegyek.

Május 30.

Nem tudtam visszamenni, mert a kísértetek mind összegyűltek az elsőn. Mindet nem tudtam volna elzavarni onnan. Ami nem is baj, legalább végig tudom gondolni a dolgot. Az jutott eszembe, hogy Burnett apja szerint egy szörny lakik benne, akinek egyedül Mardekár méltó utóda tud parancsolni. Az nyilvánvaló, hogy az én vagyok, de jó lenne tudni, mégis milyen szörny, és hogy kell neki parancsolni. Mielőtt újra kinyitom a Kamrát, rá kell erre jönnöm. Nem szeretném valami undorító vadállat gyomrában végezni.

Június 1.

Valami történt. Amióta kinyitottam a Kamrát, furcsa hangokat hallok, amit rajtam kívül nem hall más. Létezik, hogy kezdek megőrülni???? Először Averyvel voltam, amikor meghallottam, és úgy nézett rám akkor, mint aki arra gyanakszik, hogy elment az eszem. Megeskettem, hogy senkinek se szól, és azóta nem is mondom senkinek, de a hangok a falból jönnek. Olyan, mintha követne valami láthatatlan kísértet! De nem fogok félni azért se. A kísértetek ócska árnyékképek, szánalmas hullák csak test nélkül, mit árthatnak nekem? Majd kiszedem a Véres Báróból, melyikük mer engem ijesztgetni.

Június 2.

Még mindig követnek a hangok. Kezd nagyon idegesíteni. A Báró azt mondta, ő nem tud semmit. De közben úgy nézett rám a halott szemeivel, mintha valami alantas lény lennék hozzá képest! Valahogy biztos meg lehet átkozni egy kísértetet is!

Június 15.

Most már nem hallom a hangokat. Lehet, hogy tényleg csak képzelődtem. Viszont az is lehet, hogy a Kamrában lakó valami üzent gondolatátvitel útján nekem, Mardekár méltó utódának. Többet kéne tudnom erről a dologról, de hogyan?? Nem fogok eszetlenül lemenni a Kamrába. Rendben, azt mondja a legenda, hogy a méltó utód tud parancsolni a szörnynek, de azért nem vagyok egy agyatlan pondró, hogy csak úgy lemenjek. Azon gondolkozom, hogy valakit le kéne oda küldeni, csak az a baj, hogy nem maradhatok a suliban nyárra, hogy tovább nyomozzak. Mehetek megint a muglikhoz. De már nem sokáig!

Nem baj, mert a nyárra úgyis van más dolgom. Megkeresem a többi Rowle-t is, úgyse találtam semmi használhatót a könyvekben. Most már csak ritkán bombáznak a németek, jobban lehet mozogni. Ami engem illet, talán még nagyobb biztonságban vagyok valamelyik vidéki porfészekben, mint Londonban az árvaházban. Nem találhat el egy német bomba, engem nem!

Július 1.

Megint Dickinséknél vagyok. Most már elég idegesítő itt lenni, mert az anyja odáig süllyedt, hogy mugli árvákat fogad be a környékről titokban. Azt mondja, a férje emlékére. Nem lenne szabad ezt tennie, mert a mugli söpredék így megismerheti a varázsvilág titkait. Ráadásul tiszta hülye, mert ez az állásába kerülhet a Minisztériumban, bár amúgy meg egy rakás pénze van, sose értettem, minek dolgozik. Azt hiszem, fel fogom jelenteni. Hogy mocskolhatja be ilyesmivel a kezét egy ilyen szintű boszorkány? És én régen még azt gondoltam, milyen jó fej!

De azért még mindig jobb itt, mint az árvaházban, azért is jöttem. Meg biztonságosabb is, ez itt egy álmos kisváros, nincs itt semmi. Sajnos muszáj jó képet vágnom mindenhez, mert kell Dickinsék pénze. Egy sor dologban akadályoz, hogy nincs egy vasam sem. Ez is a mugli apám hibája! Meg az anyámé! Igazán tudom gyűlölni mind a kettőt. De hátha megtalálom az anyám családját, és akkor nem kell többet a muglik között töltenem a nyarat, meg lennének befolyásos rokonaim! Persze ha eljön az idő, úgyis mindenki megtudja, hogy én vagyok Mardekár Malazár méltó utóda, és akkor úgyis mindenki az én kegyeimet fogja keresni.

Dickins meg tulajdonképpen egészen vicces, ahogy az anyjának mutatja a muglibolond arcát, nekem meg azt, hogy mennyire ki van akadva az egészen. Annyira nyámnyila, hogy nem meri vállalni a véleményét az anyja előtt. Mondjuk annyiban megértem, hogy tőle kapja a pénzt, nem akarja elidegeníteni. De azt ígérte nekem, hogy nagyobb befolyást kér az anyjától az öröksége felett. Remélem, ezt nem idétlenkedi el.

Július 10.

Mrs. Dickins érdekes dolgot mondott ma délben. Azt mondta, szerinte Grindelwald biztosan szövetkezett Hitlerrel, mert a németek egyelőre nagy sikereket érnek el keleten, de amúgy egész Európában is. Csak az angolokkal nem bírtak, nem is értem. Mrs. Dickins szerint Hitler egy közönséges mugli diktátor. Én nem tudom, de ha Grindelwald támogatja, akkor mindegy is. Úgyis nyerni fog. Kíváncsi vagyok, ő mit ígért Grindelwaldnak.

Július 12.

Nem tudom, hogy miért nem jutott eszembe korábban körülnézni Dickinsék könyvtárszobájában. Találtam egy pár régi könyvet varázslócsaládokról, amiket még nem ismertem, azokat majd elviszem az intézetbe és átnézem. Meg jó lesz a suliba Codexnek. Nekik már úgyse kell, amekkora muglibolondok lettek.

Hú, találtam valami érdekeset! Párszaszájú varázslók felbukkantak néha a történelemben, bár tényleg elég ritka képesség ez. Megpróbálom a Rowle kört úgy leszűkíteni, hogy milyen párszaszájú családok léteznek még ma is. Mert különben tényleg évekbe telhet mindet meglátogatni. És Mr. Burnett is elég jól haladt Mardekár családfájának a kutatásával. Ha abból indulok ki, hogy az utóda vagyok, amint azt a Kamra megtalálása is bizonyítja, akkor a kettő ötvözetéből csak kisül valami!

Ami meg a Kamrát illeti, meglátogatom Burnettet is. Beszélni akarok az apjával, hátha valahogy segít kitalálni, milyen szörny lehet a Kamrában. A könyvéből nem derült ki semmi, de azért elég sokat kutatott hozzá, biztos van valami nyom, amit nem volt elég esze értelmezni.

Augusztus 1.

Nem sok értelme volt Burnettékhez jönni. Bár Burnett magától is rájött, hogy miért érdekel ennyire a Kamra, de nem mondtam meg neki, hogy már megvan. Majd ha eljön az idő, úgyis megmutatom mindenkinek, hogy ki Mardekár méltó utóda. De Burnett anélkül is elhiszi, hogy én vagyok az, meg Lestrange is azzal nyalizott tavaly, hogy simán el tudja képzelni. Naná.

De Mr. Burnett tényleg lebecsüli kissé Mardekár Malazár hatalmát. Előszedett egy régebbi kiadást az egyik iskolai tankönyvünkből, amiből a Legendás lények gondozását tanulják, hát majdnem felröhögtem. Azt mondta, abból próbált kiindulni. Azt hiszi, egy ilyen nagy varázsló valami olyan pitiáner lényt zárt a kamrába, ami benne van egy harmadikosoknak írt tankönyvben? Ez tényleg kész röhej.

Augusztus 15.

Megint kilőttem két Rowle-t, de örülök is neki, mert nagyon ciki lett volna, ha ők a rokonaim. Dickins adott pénzt, abból telik utazni, meg amúgy is jobb, mint az intézetben rohadni. Most már mindjárt 16 éves leszek, nem tartanak már állandó felügyelet alatt, mint egy ovist, bár még ez is sok, ha azt nézem, hogy csótányok uralkodnak egy olyan valaki fölött, mint én! Ha erre gondolok, fel tudnám gyújtani az egész rakás szart. Nem méltók arra, hogy velem lakjanak egy fedél alatt, és ezt egyszer a képükbe fogom vágni!

Szerencsére a háború kicsit szétzilálta az egész kócerájt, hála érte Hitlernek! Egy pár tanár bevonult vagy meghalt, a muglikölykök közül sok a rokonainál van, a többit itt hagyták megrohadni. Sok az új árva is, és kevés a felügyelő rájuk. Szóval nem a nagyok dolgaival foglalkoznak szerencsére. De így azért majdnem kibírható, amennyit bent vagyok.

Leginkább az Abszol út környékén vagyok, ha nem itt kell lennem. A Sánta Macska felszolgálólánya szeret beszélni, és nagyon sok érdekes információval ellát a vendégekről. Meg észrevettem, hogy ha eleget mosolygok rá, elpirul, és siet vissza valami ingyen kajával, csak hogy megint rámosolyogjak. Elég egyszerű a csaj!

Én pedig a teraszról figyelem az embereket. Hihetetlen, hogy hány sárvérű kölyök hozza be ide az őseit! Úgy nézelődnek itt, mint az elmebetegek a az állatkertben. Mintha mi lennénk a majmok a ketrecben, vagy valami! Az egyiknek az öcsikéje ujjal mutogatott mindenkire, sőt, ki is röhögött egy teljesen átlagos kinézetű öreg boszorkányt. Teljesen felháborodtam rajtuk, de tényleg nagyon. Végül nem is türtőztettem magam, kapott a kis takony egy jó kis átkot. Az egyik új fejlesztésemet próbáltam ki rajta, teljes sikerrel. Nagy pánik lett, szerintem legalább ők nem teszik be ide többet a lábukat. Nekem meg hatalmas szerencse, hogy ilyen tömegben nem lehet kimutatni, hogy varázsolt-e kiskorú vagy sem. Leginkább azért, mert végre nyáron is gyakorolhatom a varázslást.

De tényleg kéne valami törvény, hogy muglik nem tehetik be a lábukat az Abszol útra! Már csak az hiányozna, ha a Roxfortban a sárvérűek mellett még muglik is kószálnának!!!! Így is kész röhej, amit a sárvérű kölykök művelnek a tanév elején. Úgy tátják a szájukat mindenen, mint a gyogyósok! Valami csótányirtóhoz hasonló dolog kéne ellenük.

Augusztus 17.

Mára kivonultak az aurorok az Abszol útra, a Reggeli próféta már merényletsorozatokról ír a muglik ellen. Ja, mert tegnap is elkaptam egy mugli ribancot, kigúvadt szemmel bámult mindent, teljesen felidegelt. Kicsit játszottam vele a Zsebpiszok közben. Emiatt a szentéletű aurorok most elvették a szórakozásomat! De tetszik ez a muglik elleni merényletsorozat dolog. Azt hiszik, kitervelte valaki, meg bűnbandáról írnak. Még az is lehet, hogy keresek valakit, aki majd elviszi a balhét. Hogy ne legyen annyira unalmas a maradék két hetem!

Augusztus 27.

PREFEKTUS LETTEM!! Éljen! Legalább nem hiába töltöttem el annyi időt a hájpacni Lumpsluckkal. Mondjuk nem lepődtem meg azért, számítottam rá. Ki mást nevezhettek volna ki, a féleszű Dickinst vagy a béna Paddingtont? Szóval ezt vártam. Nagyon jó, az évfolyamelsőség mellé még prefektus is vagyok, a tökéletes mintadiák. Aki eddig nem a jó jegyeim miatt kereste a kegyeimet, az majd amiatt fogja, mert felette állok. Már ha van még olyan, aki ezt nem tudta volna eddig is.

Szeptember 2.

Ez az óriáskölyök nem komplett. Egyébként is idegesítő, de eddig Burnették nem bírtak vele el, mert sokan csípik, és nem nagyon engedik szekálni, ráadásul nagyon erős is. És a legfontosabb, hogy egy csomó átok visszapattan róla, ami azt bizonyítja, hogy Hendersonnak igaza van, és tényleg félig óriás lehet. Szégyen, hogy ilyen szerzetek is járhatnak közénk!

Ez a Hagrid valami kétfejű, vicsorgó macskaszerűséget akart behozni a suliba. Mondván, hogy macskát lehet a szabályok szerint. Ez neki macska! Nem normális. Még Dumbledore se engedte végül, egész nap ezen ment a rinya a Griffendélben. Hagrid meg ott bőgött, mint egy gyogyós. 14 évesen!!! Hihetetlen, hogy nem szégyellik magukat egyesek. Szívesen belenyomnék egy Cruciót a bömbölő szájába! Úgyse tudtam még úgy istenigazából emberen kipróbálni. Bár ez nem is ember.

Szeptember 8.

Príma ötletem támadt. Zseniálisnak is nevezhetném. Nyáron tökélyre fejlesztettem az Imperiust. És eddig nem nagyon volt alkalmam értelmesen használni. Most meg mindjárt két alkalom is van rá. Egyrészt tovább nyomozok a Kamra ügyében. Márpedig előbb-utóbb valakit oda kell, hogy küldjek a szörnyeteghez, akkor majd jól fog jönni az átok. A másik meg az okklumencia tanulás. Eddig azért nem haladtam vele a gyakorlatban, mert kell egy edzőpartner, aki megpróbál a fejembe behatolni. De az ki van zárva, hogy ezt bárkinek direkt megengedjem. Viszont ha Imperius alatt teszi valaki, az egészen más. Zseniális, hiába!

Szeptember 19.

Elég bosszantó, hogy mire megtaláltam a Kamrát, ki se látszom a tanulnivalók alól! Idén lesznek az RBF vizsgák, és a tanárok vérszemet kaptak teljesen. Kb. kétszer annyi a lecke, mint tavaly. Tényleg nem tudom, mit képzelnek, még nekem is alig van időm bármire, nemhogy a többieknek! El fogok beszélgetni Lumpsluckkal, hogy azért ez már túlzás.

Szeptember 30.

Egy kis kellemetlenség történt, és most nem igazán tudom, mit csináljak. Leírom, hátha úgy eszembe jut valami. Tökéletes volt az Imperius, amit Wakefield kapott. Az egy dagadt, nyomi gyerek a Hollóhátból, persze sárvérű. Bevittem a lányvécébe az elsőn és beküldtem a Kamrába. Simán kinyílt persze, most már biztos felismer! Muszáj volt valakit leküldenem, mert különben sokkal nehezebben derülne ki, mi (vagy ki) lakik a Kamrában, és ez a hülye amúgy is halálra idegesített a nyávogásával svk-n. Van egy fényképezőgépe, azzal kattintgat állandóan, egyszer már kapott érte tőlem pár éve, azóta kerül. Szóval leküldtem azzal, hogy mindent fényképezzen le. Lecsúszott egy baromi vastag csövön, aztán semmi. Elég jó volt az elterelő bűbáj, amit a klotyóra szórtam, mert senki nem jött be, de azért kezdett idegesíteni, hogy nem tudom, mi van lent. Aztán küldtem utána egy Invitót, és ki is hoztam. Csak éppen kővé volt dermedve. Erre nem számítottam! Először azt hittem, meghalt, de szerintem csak megdermedt. Most bent van abban a szuper átváltozós szobában az ötödiken, ott úgyse találják meg, de nem tudom egyelőre, mit csináljak vele! És azt se tudom, mi a szar dermesztette meg! Majd hülye leszek ezek után lemenni oda. Áh, pont egy ilyen kis görcsöt kellett odaküldenem! De nem, nem fogok őmiatta szívni. Nem láttam semmit, nem tudok semmit, kész!

De mi lehet az a szörny???

Október 1.

Wakefield azóta se moccant. A fényképezőjét elszedtem tőle, de az teljesen szét van olvadva. Már a szülei is itt vannak, mindenki őt keresi. Igen, ezt írtam nyáron is, hogy már csak az hiányzik, hogy ide is muglik tegyék be a lábukat, erre itt vannak!!!! És ráadásul nekem köszönhetik, hogy itt táthatják a szájukat. ÉN muglikat juttattam be ide! Bemocskolják a Roxfortot, hányadék! Kéne nekik egy Adava Kedavra legalább!

Október 2.

Kivittem éjjel Wakefieldet a harmadikon az egyik folyósóra és otthagytam. Raktam rá egy cetlit, hogy kinyílt a Titkok Kamrája. Ma reggel találták meg. Teljes pánik van.

Október 3.

Eddig nem is volt energiám a szörnnyel foglalkozni, de most már nagyon gondolkozom rajta. Félelmetes szerzet lehet, ha ilyesmire képes. Persze nem is vártam mást Mardekártól. Azt viszont nem szeretném, ha elkapna! Igaz, csak felismeri a mestere méltó utódját?! Bár lehet, hogy csak egy ostoba állat. Akkor viszont meg kell érttetnem vele, hogy ki vagyok. És ehhez találkoznunk kéne. Fából vaskarika.

Ráadásul megint hallom a hangokat, és most már határozottan a falból jönnek. Arra is rájöttem, hogy ha a Kamra bejárata egy vastag cső, akkor az a valami nyugodtan használhatja az összes csövet az iskolában. Tehát azért hallom megint, mert beengedtem a csőrendszerbe, amikor kinyitottam a Kamrát, ahogy tavaly is, és aztán pár nap múlva a szörny visszament szépen az eredeti vackára. De nem értem az egészet. Rajtam kívül nem hallja senki! Telepatikusan üzen Mardekár utódának vajon? Ez jó megoldás volna, mert akkor ez lenne a végső bizonyíték rá, hogy én vagyok az utód.

Szerintem, ha elül a balhé, választok még egy sárvérűt és őt is leküldöm. Végül is Mardekár azért hagyta örökül a Kamrát, hogy a szörny megtisztítsa a sulit a sárvérűektől, nem igaz? Majd én befejezem a művét.

Burnett rettentően izgatott, mert persze az egész iskola tudja, mi volt a hullára írva. Vagy a dermedt gyerekre, mindegy. Én pedig egy jelentőségteljes pillantás után mindig elterelem a szót.

Október 10.

Wakefieldet a Szent Mungóba vitték, mert nem tudnak vele mit kezdeni. Mondjuk meglepődtem volna, ha tudnának. Meg azon is meg fogok, ha ott tudnak.

Most várok egy pár hetet, aztán megy a következő sárvérű. Már ki is találtam, ki lesz az: Parkinson, egy harmadikos a Mardekárból. Ő elég sokat szenved itt a sárvére miatt, Burnették adnak neki maguktól is, nemcsak ha én mondom. Persze olyankor le szoktak bukni, az ostobák.

November 30.

Majdnem meghaltam.

December 1.

NEM lehet ilyen könnyű!!!!!

December 2.

Nem bírok másra gondolni, mert akár

De én nem akarok, nehogy már!!!!!

Aztán kukacok zabálják meg a testem, mint egy közönséges

A francba!!!!

December 3.

Ennyi erővel egy tégla is a fejemre eshetne bármikor. Pedig engem nem ragadhat el a halál olyan könnyen, mint bármelyik ócska muglit! Vagy bármelyik más varázslót!!! Amikor különb vagyok bármelyiküknél!!!!!

December 4.

Állandóan lázálmaim vannak arról a rohadt kígyóról meg a cigányasszonyról, amelyik pár éve a halálomról hadovált! Most meg mintha Dickins apját láttam volna a tükörben, de nem lehetett ott! Már a tanárok is kiszúrták, hogy valami nincs rendben, mert nem bírok semmi másra koncentrálni. Valamit tennem kell, valamit, muszáj! Én nem halhatok meg!!!!

December 5.

Éjjel gondolkoztam, mert megint nem tudtam aludni. De végre dereng valami! Mi bizonyítaná jobban, hogy különleges vagyok, mindenki felett állok, mint hogy én nem fogok meghalni egyáltalán? Még a halál is az alattvalóm lesz.

Már csak az eszközt kell hozzá kikutatnom. Tavaly találtam meg, hogy létezik erre egy biztos módszer. Erről kell mindent megtudnom most már tényleg.

Sokkal jobban érzem magam!

December 8.

Parkinson is meg Wakefield is visszajöttek a St. Mungóból. Az a nagy szerencse, hogy egyikük sem emlékszik, mi történt velük, merthogy az Imperiusom alatt voltak. Ezért igazán gratulálhatok magamnak, elsőrangú kivitelezés volt!

A kérdés, hogy mi legyen a kígyóval. Akár használhatnám is, ahogy Mardekár akarta. Ez a megdermesztős technika egész jó. Parkinson is megdermedt, mert az ablak felé fordítottam, hogy ne lássa a bejáratot. Az üvegen át látta meg a baziliszkuszt. Mert az volt bent! Egy hatalmas, színpompás kígyó, ami majdnem megölt engem is.

Az a szerencse, hogy olyan reflexeim vannak, mint senki másnak, a kígyó meg kissé lelassult az ezer éves tétlenségben. Mikor láttam, hogy valami mozog a csőben és hallottam a vérszomjas szövegét, valamelyik titkos érzékemnek köszönhetően párszaszóul kiáltottam rá, hogy vissza! Ennek köszönhetem az életem, mert nem nézett rám, csak Parkinsonra, akit utána kiraktam a folyosóra, de erre alig emlékszem, mert egy kissé felzaklatott a halál szele. De ennél közelebb nem fog hozzám kerülni, azt garantálom!

December 9.

A japánok megtámadtak valami amerikai támaszpontot a világ másik végén, és most az amcsik is beszálltak a háborúba. Ez már világháború. Az is lehet, hogy a végére nem maradnak muglik a világon! De jó lenne!

Azért én még mindig a németeknek drukkolok. Ez a Hitler megérdemli, hogy nyerjen.

December 24.

Karácsony van, itt bájvigyorog mindenki egész nap, én viszont azon gondolkozom, hogy melyik sárvérűt küldjem le legközelebb a Kamrába. A sárvérűek majdnem mind itt maradtak a háború miatt, és most ott kornyadoznak egymás vállára borulva, mint valami nyugdíjas otthonban. Roppant vidám látvány, mit ne mondjak. Nem bírtam tovább, idegesítettek, és feljöttem. Lehet, hogy a kígyót kéne kiengedni. Amúgy is kíváncsi vagyok, mennyire engedelmeskedik nekem. A legenda végül is azt mondta, Mardekár méltó utóda – tehát én – tud neki parancsolni. Lehet, hogy ideje személyesen is megismerkednünk.

Egyébként gondoltam rá, hogy Hagridot fogom megdermeszteni. Bár amekkora böhöm állat, összedőlne a suli a döndüléstől, ahogy felborul. Nagyon irritál a srác már régóta a félkegyelmű naivitásával meg a tanyasi beszédével, de leginkább azzal, hogy ilyen fajzatok egyáltalán bekerülhetnek a Roxfortba. Ha Mardekár Malazár annak idején nem hagyja itt a többi három puhakezű szerencsétlent, nem itt tartana a suli színvonala! Szégyellem ilyenkor, hogy roxfortos vagyok!!!

Hagrid amúgy eddig azért úszta meg részemről, mert sakkban tartom. Tudok ugyanis a perverz mániájáról. (Meg még sokakéról. Valahol hasznos, ha csökevényes hajlamú selejtek veszik körbe az embert.) Szóval Hagrid kikönyörögte tőlem, hogy fogjam be a szám a legújabb undormány szörnyével kapcsolatban, amit az egyik teremben nevel titokban. Én persze megtudtam. Nem nagyon történik már olyasmi a suliban, amiről én nem tudok. Ezért aztán Hagrid év eleje óta szállítja nekem az információt Dumbledore-ról, elég sokat vannak együtt. Kissé kezd kikészülni, egyszer azon rinyált nekem, hogy hálás a vén álszentnek azért, hogy befogadta. Tiszta röhej, ez is azt bizonyítja, hogy szánalmas selejt, hálásnak lenni azért, hogy bazsalygó szánakozással megalázhatták? Én inkább megölném érte Dumbledore-t. Minél hamarabb. Mindegy, Hagrid a szörnye kedvéért megcsinálja, és csak az a lényeg. Az lenne az igazi, ha egyszer ő nyírná ki az istenített jótevőjét! Nem is rossz ötlet. Én nagyon jól szórakoznék, az biztos.