A bucsecsi Szfinx

 

A bucsecsi  Szfinx  egy megalit, ami a Déli- Kárpátokban  ( Románia), 2216 m. magasan található. A Románia területén levő hegyekben több hasonló nevű megalit is létezik, de messze ez a legismertebb. ( A topleci, Stanisoara, Piatra Arsa, Bratocei, Salamon kövei, stb. )[1]

            Kétségtelen, hogy a Bucsecsben található Szfinx annak a szakrális földrajznak a része, amely a rendszerváltás óta a reneszánszát éli. Strabón Geógraphika („Földrajz”) című művében ( VII, 3, 5) írja: ,,Ez a hegy is szentnek számított, és a géták Kogaion-nak nevezték, mint a mellette levő folyót.”

A dákok szent hegye a Ko-gajon (Kő-Gaja) vagy Aba-köve a Ba-kauka.

,,A román kutatók szerint, albán nyelven, (trák nyelv) a „koka” fejet jelent, aromán dialektusban is .

A székelyek a kockához hasonló alakú fadarabokat kókának nevezik. A Kárpátok keleti kanyarulatánál található Babe-le kőtömböket a dákok Ba- kauká-nak nevezték. Az istennő régies Babba-  Baba neve is benne foglaltatik a nevükben.  [2]

Az egyiptomi Szfinxet a franciák nevezték el görög szóval titokzatosnak. A helyi lakosok a mai napig Abu Hun-nak, tehát Hun atyának nevezik. [3]

Némati másképp vélekedik:

,,Az egyiptomi irodalomban eddig végzett szfinx kutatások eredményéből ismeretes, hogy a szfinx általában, mint szobor „Szesep” nevet visel, oroszlán formájára tekintettel a Halottak Könyvében „Ruti” néven fordul elő.  Az új birodalom kezdetétől kezdve csaknem 2000 esztendőn át az óriás szfinxnek, mint a napisten földi képmásának, fogalomban volt neve „Hormachu”, görögül „Armachis”, eredeti tulajdon neve azonban minden szótárban.[4]”

        A bucsecsi Szfinxnek gizehi társához hasonlóan, egy koronaszerű dísz ékesíti a fejét.

A román cikk etimológiai fejtegetésekbe bocsátkozik a továbbiakban is, miszerint azt, hogy a hegy szentnek számított, a Fej (Koga), amely egy ősrégi istenség ábrázolása lehet, egy géta-dák törzs neve is bizonyítja, Kauko-enses, a Kárpátok görbületénél található, majd a Kauka-land, amely Amianus Marcellus szerint ugyanabban a zónában volt található, mint a dák Ba-kauka helyiség, amely a Bucsecs nevet idézi.”[5]

 

 A világ szakrális földrajza ( Vízözön előtti nyomok)

 

A perui Daniel Ruzo professzor (1900-1993) orvos, építész, filozófus és történész, egy olyan okkult társaságnak volt tagja, melynek célja a világ őstörténetének kutatása, miután egy képeslapon meglátta a bucsecsi szfinxet, és informálódott róla 1968-ban Romániába érkezett.

,,Öt kontinens hegységeit kutattam – írta –, de a Kárpátokban teljesen egyedi műemlékekre leltem, amelyek azt bizonyítják, hogy ezeken a helyeken egy hatalmas civilizáció létezett, amely a ma ismert legősibb civilizációknak a központját jelenti. Megállapította, hogy a bucsecsi szobroknak a marchausai síkságon levőkkel állnak kapcsolatban.

Azt javasolta, hogy térképezzenek fel mindent, a földalatti alagutakat is ( …), a sziklákon levő szobrokból és az elnevezésekből kiindulva a kollegáinak azt mondta,  hogy a Bucsecs hegy gyomrában az emberiség számára felmérhetetlen kincs rejtőzik, a hegycsúcsot szuggesztíven Omu-nak nevezik  OM ( Ember), és a folyót IA()L.O?. ITA-nak.

Daniel Ruzo látogatásáról film is készült, „Kőrejtélyek” címmel, melyben a perui építész azt bizonygatja, hogy a Szfinx arca hasonlít a marachuasi fennsík főalakjának arcához. [6]

 

Iniciatikus kincsek

Dan Corneliu Braneanu, aki a szakrális földrajz kutatója, számos cikke jelent meg a bucsecsi szakrális centrumról, erről így vall:

„Egy spirituális kincsről is van szó, amely információt közvetít a még ősidőkben kialakult civilizációk egyik ciklusából a másikba, amelyek még ősidőkben alakultak.”

Lobsang Rampa a tibeti hegyekbe helyezte az iniciatikus raktárt, Dannikan Ecuadorba, de Rampa szerint a szent triáda itt kezdődik a Bucsecs hegységben, a mantrikus OM szóval, amely rendkívül jelentős spirituális fontossággal bír.

A Bucsecs hegység titokzatos energiáiról sokan, és sokfélét írtak. Ezek közül csak egyet emelünk ki, Valentina, a  jászvásári vak látónak a vallomását.

Ő ugyanis azt állítja, hogy itt ugyanolyan energiaforrás található, mint Gizehben, ugyanolyan minőségű energiával. A feltáratlan földalatti járatok, pedig az egyiptomi piramisokkal kommunikálnak. Itt rejtőzik az emberiség múltja. De nem a két ezer évvel ezelőtti, hanem sokkalta régibb. A bucsecsi Szfinx ennek a földnek a védője. Amikor valaki olyan tudással fog majd rendelkezni, hogy eljusson a föld alá, akkor megtalálja majd az összes feljegyzést és iratot, amit ott van, és tudni fogja, mit kell tennie

 

 II. A Szfinx és a Bábák

Babba Mária, Boldogasszony, női minőség

 

A fenti forrásokat és egyéb információkat fontolóra véve, a következő kérdések, felvetések fogalmazódtak meg:

 Milyen kapcsolat/ lehet/ ban áll(hat) a gizehi és a bucsecsi ( Bucegi) Szfinx között?

Létezik-e ilyen kapcsolat?

Ehhez tisztázni szükséges néhány alapfogalmat, többek közt azt, hogy kit is ábrázol a Szfinx, és hogyan jött létre? ( Tudatos emberi kéz munkája-e?).

 

1. Az egyik legelső kérdés az lenne, hogy kit ábrázol a Szfinx?

A fordítás vezetett meg, de vezetett is el egy vélhető megoldás kulcsa felé, íme: a Szfinxet a latin nyelvekben férfiként nevezik meg: Le Sphinx, és románul hasonló, Sfinx-ul, stb. bennem nagyon sokáig fel sem merült, hogy nő lenne.

A Szfinx azonban női istenség, eredete a matrimoniátus ősi korába nyúlik vissza.

Jókai Az Egyiptusi rózsa c. művében a Szfinx női istenségként jelenik meg, akit papnők szolgáltak.

    Az ókor népe a világot a Föld-anyától származtatta. Ő volt a Nagy hegy, a szakrális kőszikla. Az istennő védelme alatt álló vár és imádatának helye volt a Szék. Az istennő maga volt a Szék-Úr, vagy az Ő földi helytartója, a későbbi király…Az istennőt imádó hunokat  széki hunoknak nevezték.[7]

    Nyelvünk ritmusában összecseng az EGY-el az ÉG, a HEGY és a NÉGY szavunk. Átvitt értelemben is össze vannak kötve. A hegy az ég és föld találkozásának helye, az istenek lakhelye... (Talán a mi Maguráink is Mag- Urak lakhelye vagy épp az Úrnőké.) Ugyanis a természeti népek és az ókor is a hegyet a termékenység Istennőjéhez társította, a Nagy Anyához. A szent hegyek tartozéka a kő(hegy) és víz, mely elemek az Istennőhöz tartoztak.

Az anyag fordítása közben döbbentem rá: Baba, Babba, nos, Babba Mária, nem? Boldogasszonyunk. A csíksomlyói Boldogasszonyt így nevezik ma is a csángók, azaz a Szép Szűz Mária.

Található itt egy csúcs is, amit Baba Mare-nak, a Nagy Bábának hívnak. Boldogasszony?

A megalitikus korban istenségeknek, és nem pletykáló vénasszonyoknak állítottak szobrokat.

„A Bucsecs hegység ellentmondásos domborzatáról  legendák keringenek. Kitűnő havasi legelők, roppant szakadékokkal, furcsa sziklákkal díszítve. (…)

Itt találjuk a Babele, a nép szerint öregasszonyokhoz, a tudósok szerint gombákhoz hasonló szikláit (…). Nem a legendát kívánom ismertetni ezekről, hanem az Eurázsiában lépten-nyomon feltalálható kun síremlékeket, melyre kőből, vagy fából emberszerű alakokat állítottak. Az orosz régészek ezeket kunbabáknak nevezik. Míg a Babele a baba szó román nyelven formált többes száma. 

            Lukács atya írja a Csalhóbeli Bábával kapcsolatban[8], dombokon, az un. kun halmokon sok helyt volt ilyen kőbabának nevezett szoborféle. Valószínű., hogy Cantemir is eredeti írásában ezt  a kőszobrot bábának nevezte, amit ebben a szövegben öregasszonynak fordítottak. Ha pedig bába volt a neve, akkor az a Babba kultikus helye volt! Annál is inkább, mert a román népi hiedelem még nevet is adott annak a kőszobornak: Baba Dochia. ( A román folklórban híres mondája van ennek a Baba Dochiának. Egész sor baba alakú kőképződménynek lett ez a meséje! … Cantemir még nem tud róla.)

B. Az OMU-csúcs

A Bucsecs érdekessége az Omul, tehát Ember-csúcs, 2505 méter magas. Nem messze tőle hatalmas barlang. A magassága miatt nem említenénk, de nézzük meg mit jelent a név. Omul = az ember. A csúcs tetején három bizarr alakú sziklaszál van: egyik emberhez, másik óriási fazékhoz, harmadik lefordított papucshoz hasonlít.” mondja Orbán Balázs.

Az Omu … talán azért, hogy legyen itt ember, vagyis férfi is, aki vigyázza azokat a Babele-ket ( öregasszonyok ) innen felülről? Hogy ne érezzék magukat olyan egyedül, azok a kővé meredt asszonyok? Azok biztosan a Hold istenasszonyát képviselték. Kellett ide a Nap-úr képviselője is, az Ember, az Úr, az Úrnők mellé! Napkultusz? Holdkultusz?

A Nap és a Hold kultikus helye tehát a Bucsecs?

Lukács atya feltevései, éppúgy mint az általa is idézett Ruzo és Todericiu kutatóké az enyémeket igazolják.

A Babele mellett ott van a Szfinx, melyről, ha szemünk lenne, vagy egy olyan erős távcsövünk, ráláthatnánk az egyiptomi, hasonló nevű szoborra. A pontos mását a szél által létrehozott szoborcsoportnak az Andok kanyar csúcsain találjuk... Hát igen.  A szél is elég ötletszegény. Vagy esetleg kultikus helye lehetett a szélnek?[9]

Ezt a magyarázatot nem fogadja el mindenki.[10] A természet ilyenné vagy olyanná formálhat „véletlenül” egy sziklát, de ha több helyen is feltűnnek ezek a ,,szobrok,, és annyira hasonlítanak egymásra, akkor mindenképpen gondolnunk kell emberi beavatkozásra is.

…Nagyrészük az Újvilág hegyeiben, az Andesek sziklás fennsíkjain, É-Amerika s nyugati sziklás hegységeiben, Labradoron vagy Alaszkában. Daniel Ruzo perui kutatónak a francia l’Étnographie c. folyóirat 1956-ban közölte az első beszámolóját a marcahuasi-fennsíkról, a szakemberek hitetlenkedve csóválták fejüket.

Meggyőződésem – írja -, hogy a tudományos világ hamarosan olyan helyzetbe kerül, amikor el kell ismernie: közvetlenül a barlangrajzok korát követő időszakban, a történelem előtti ember az egész földön szobrokat faragott sziklákból.(Ruzo)

…vajon a mi bucsecsi szfinxünk nem édestestvére-e azoknak a szobroknak, amelyeket az említett ősi kultúrák embere faragott, nem a történelem előtti idők üzenete-e? – veti fel D. Todericiu.

Lukács atya ezeknél egy lépéssel tovább megy, Kostelek Babbája, Bobula Ida tanulmánya[11], szumirok Baba istenasszonyával, mert a Babele is a nevében hordja Babbának szinte kozmikus jelenlétét ott, a Déli-Kárpátok világtetején.

Mi ennél is tovább mentünk feltevéseinkkel, melyek eddig a legutolsót kivéve mások által is visszaigazolódtak.

Szerintünk a Szfinx is a Nagyboldogasszony, ősi, (csillageredetű ) hitvilágunk máig fennmaradt tanúja. Ugyannakkor a kapocs köztünk és az ősi egyiptomi kultúra között. Bizonyítékává válhat annak is, hogy közösek a  (szakrális) gyökereink ( Dél-Amerikával is? ) .

Arról is már vannak sejtéseink, hogy nékünk magyaroknak valamikor valami közünk volt az amerikai indiánokhoz.” ([12])

,,Babilon is a Babba-Ilona szerkezetből származhat, akárcsak Bábolna. A Babele-k szintén a legrégebbi Istenanya-kultuszból maradtak ránk. Erdély volt Ilona Istennő országa.(Arvisura).”  A csángók és a székelyek ma is használják.  Nagyanyám, ami szép volt, arra azt mondta babba.”[13]

A román források szerint ők a Deae veteres római hegyi istennők lennének a Bábák (erre a forrásra nem találtam még rá, de ez eleve tévút,  mert  sokkal korábbiak, mint a római kor). Meglátásom szerint, azok, akik a mai (román) regéket mesélik egyszerűen nem emlékeznek erre az ősi tudásra. ( mert nem az övék, és a magyar nyelvet nem értik).

Hogy most hány Bába, Boldogasszony van, lehet hogy három vagy négy, illetve a Szfinx is ide számítható?

Lehetséges, hogy ötön lettek volna, és közülük néhány elpusztult azóta és csak hárman- négyen maradtak. ( Az új képen négyet látni, és egyet elől elesve, félig romba dőlve).

Nem lehet, hogy a két nagy Bába, a Boldogasszonyok? Azaz a Nagy - és Kis Boldogasszony? ( Anna és Mária).

Szőcs Katalin véleménye is alátámasztja az elméletem:

,,A Babele ötös szerkezetre utal. Ez az istennő egyik szent száma. Az egyiptomi Szentek Szentjének- szakrális helyek minden központban vagy piramisok környékén - mennyezetén mindig ötös csillag található. (négyes szerkezetre- a földelemre-  vonatkoznak.) De a Földanya másik kísérő száma az ötös. Az Arvisurában is a Földanya- a mindenek Ősanyja az életfa ötödik szintjén lakik.

Az ötös szerkezet szintén az istennőre jellemző, az Ég Királynőjére. Az ötödik tényező az égi iránnyal kapcsolatos. Ezt a szerkezetet mintázzák le a fiatornyos templomok is. "A tér energiái".

 

 

Szfinx, mint a napba öltözött Nagyboldogasszony

 

                 Királynői mivoltát az őt kísérő oroszlánok is kihangsúlyozzák.

 ,,A sumér Inanna istennőt mindig oroszlánokon állva ábrázolták.  Ünnepe augusztusban volt. Ma augusztusban van Nagyboldogasszony ünnepünk, a napba öltözött Boldogasszony. A Nap szimbolikus állatmegfelelője az oroszlán. Az ókor Királynőjét nemcsak oroszlánon állva, hanem olykor szárnyakkal ábrázolják, akárcsak a hunok istennőjét Anyahitát. A történeti leleteken a sumér Boldoganya oszlopokat és az ég oszlopát szárnyas oroszlánok őrzik. Egyiptomban az oroszlántestű Szfinx is az ősi hit jelképe. A Szfinxnek szárnya volt, fején napkorongból álló korona.

Oroszlánon ábrázolták az ókor többi nagy istennőit is: Istárt, Kübelét, Szekmetet, Amateraszut.”[14]

,,A történettudomány szerint a megalitikus korokban az Istennőt tisztelők kőoszlopokat állítottak a rituális helyekre. Az ógörögök a téli napfordulóhoz kötődő ünnepeiken egy kőobeliszket vittek az ünneplő menet elején. Erdélyben van Kőboldogasszony falunevünk és valamivel nyugatabbra van Boldogkővárunk.

A kő a Föld-istennőhöz rendelődik… Kő szavunk található meg a különböző népek teremtőjében, vagy a teremtés a sziklához kapcsolódik. A hun teremtéstörténetben  (Arvisura) a világot teremtő Istennő neve szintén a Kő szavunkhoz kapcsolódik. Ukko vagy Ő-KŐ. Ukko neve rokon a babiloni teremtésmonda Ukkanú Fa-istennőjével.[15]  (A már sokat emlegetett kunbabák, kőbabák).

„Még a Nap szavunk is a Nő-fi szóból eredeztethető. A régebbi a NŐ, aki nemzette a napot. A szfinx lehetne akár őS-fi-hoN-kus vagy őSFi-N-kus .”[16]

 

2. A Szfinx funkciója

 

A régi regék megerősítik, alátámasztják az Őrző, védő funkcióját, így teljesen logikus, hogy a régi határon vigyázz, pontosan a legszélén.

,,Őr- szellem, ami a védelemhez tartozik, az pedig ismét a Boldogasszony szerepe.[17] Ezenfelül őrzi azt az ősi tudást, amit ott rejtettek el, akárcsak Egyiptomban.( Amint az előző anyagból is kiderült, titkos alagút köti is össze őket, a Kárpátokat Egyiptommal.)

 

3. Az ékírás

A legújabb feltárások szerint, a hegy gyomrában felfedezett Óriások galériájában, pontosabban a Projekciók termének asztalain ismeretlen ékírásos  ( kuneiform, a román kutatók szerint sumérhoz hasonló) szövegeket is találtak. (Gyakorlatilag Barabási könyve a székely-magyar rovásírást, mint az emberiség legrégebbi írását tárgyalja.)

„Szerintem Erdély is  a sumér kultúrához tartozott, vagy közvetlenül átvette, illetve ide is jöttek el lakni a sumérok egy része. Van Sziméria városunk, Szemerje településünk Háromszéken, és az Arvisura Anina nevű régiójának neve is itt található (vagy átöröklődött ”[18]

A Nyárád - mentén töltöttem pár napot, a helybeliek számára teljesen természetesnek tűnt, amikor mesélni kezdtem, hogy a Babele szerintem honnan is eredhet, kiegészítették, hogy természetesen a Babba Mária. Az, hogy a Szfinx nő lenne, az sem volt meglepő számukra, az ősidők emlékezetét őrzi.

A csángóknál még a mai napig is a család központjában a legidősebb asszony áll.

Érdekes történetet meséltek Tanpaj Ringpocsénak az erdélyi látogatásáról ennek kapcsán, (2007? ), a nagy meditáció színhelyéül a mester a Szfinx környékét választotta, ahol ki is jelölte pontosan az ennek megfelelő helyeket.  A lámamester meditációinak színhely- választása igen sokatmondó.

Még nagyobb volt a meglepetésem, amikor forrásuk után kutatva, Taj Ringpocsét is felleltem Barabási említett könyvében.[19]

    Egy láma szuper felkészültségű gondolkodó. Hatalmas titkok hordozója. De még ők is mélyen meghajolnak a boncok tudása előtt. Szinte természetfeletti lényeknek tartják őket. Függetlenítették magukat az emberi társadalomtól. Titokzatosak és elérhetetlenek. Számtalan utazó ír róluk (...). Bon, bűűn, bun, boun stb. formában jelenik meg a vallás neve. Nekünk magyaroknak óriási bűn volt erről csak szólani is. Nekem is titokban suttogták el Kelet-kutatók vagy akár öreg székelyek, hogy a magyarok eredeti vallása a bon volt.”[20]

Isten széke, Csukás hegység, idézi Orbán Balázst Barabási  (Székelyföld lírása im. 66.o.) A másik kifutvány szirtoromzatán Memnon szobrokat utánzó sziklák trónolnak, idomnagyságukban százszorosan felülmúlva Egyiptom minden szobor óriásait.”

A nehezen megközelíthető, hegyek tetején álló sasfészkek építőiről a balladák, legendák csak azt tudják érzékeltetni, hogy emberfeletti munkát végeztek. … Az Interneten tallózva, szemembe ötlött egy anyag, amely összekötötte az erdélyi medence dél-nyugati részén található várakat a térképen, és az ábra a Sárkány és Hattyú csillagképet jelöli. (…) dr Lazarovici… elmagyarázta, hogy ezek amolyan kutatóközpontok lehettek, természetesen kultikus tevékenységgel is egybekötötték.”[21]

Barabási az eddig ismertetett területet egy olyan félholdnak látja, „melynek belseje Pannónia felé néz. Magas hegyeken titokzatos várak, kolostorok, szentélyek, írások és számtalan szobor.  A hivatalos magyarázat, hogy a szél munkája alakította ki ezeket a mészkövekben. Komoly művészi hajlamokkal rendelkező szelek fújdogálhattak valamikor errefelé, mert az utóbbi pár tízezer évben csak rontottak a szobrokon, „természetesebbé” vagy talán ,,absztraktabbá” változtatva az eredeti formákat, melyek elsősorban nagy magasságból láthatók.”

A női princípium újra feléledéséről, azt hiszem sokan és sok helyen beszéltek már az utóbbi években.

Másrészt a Szfinx és a Bábák szerepének azonosításával nemcsak saját ősi hitvilágunk újabb tanúit ismerhetjük fel, hanem az egyiptomi szálhoz való kötődésnek is tanújelei.

Lukács atyának Naskalatot a híres Nazca-i civilizációval összekötő elmefuttatása egybecseng Ruzco professzor hasonló felismeréseivel. Ezek szerint a Kárpátokbeli civilizáció rokonságban áll a perui indián civilizációval ( is), nemcsak az egyiptomival, ( aminek a címbeli Szfinx- szobor  a legékesebb bizonyítéka).

Ezeket a kultúrákat a szakrális földrajz művelői is az un. szíriuszi örökséghez kötik.

Az egyiptomi piramisoknak az Orion csillagképhez való kapcsolódását sokan és sokféleképpen leírták már, mi csak egyetlen egyet említünk itt fel: [22]

Márcsak azért is mert ez a tanulmány (Aranyi László tanulmánya), mutat rá azokra a szándékosan elhallgatott kutatási eredményekre, mint pl arra, hogy dr. Baráth Tibor az 1950-es években igazolta, hogy az egyiptomi hieroglifák magyarul olvashatók. Borbola János ezen a nyomon elindulva már több egyiptomi kódexet fejtett meg magyarul. Varga Csaba pedig az egyiptomi démotikus és az ősi szkíta-székely-magyar ábc. azonosságát is bizonyította. Ha pedig a 2 abc teljes mértékben azonos, akkor azonos a nyelv is, mely használta! – így Aranyi L.  Különös aktualitást ennek az ad, hogy a közelmúltban tárták fel Boszniában a Nap-piramist, ( 17.000 éves), az egyikükön talált felirat  szkíta-székely-magyar rovásbetűket tartalmaz.

A legújabb román kutatások az un. Projekciók termében kuneiform írást véltek azonosítani.

Lassan napvilágra kerülnek az elhallgatott, elfeledettnek vélt bizonyítékok, mely ennek az ősi kultúrának a kiterjedését és ősiségét bizonyítják.

Az idegen eredetűnek ismert Szfinxben ősi Boldogasszonyunkat ismerhetjük fel, Babba Máriát, aki jelenlétének számos nyomát hagyta mindenütt a Kárpát-medencében.

Arról is vall, hogy kultúránk része annak az égi eredetű, egyesek által szíriuszi vérvonal néven ismert civilizációnak, csillageredetű magyar őseinkről szóló eredetmondáink még tudtak erről. Ugyanakkor rokonságban áll a legismertebb ősi kultúrákkal is, mint az ősi egyiptomi, és perui).

 ( Vajon erről miért kell hallgatni?)

Az eredmények továbbgondolásra késztetnek.

 

                                                                      B.–G.Andrea-Krisztina (Kolozsvár)

2011.