A bucsecsi Szfinx

 

A bucsecsi  Szfinx  egy megalit, ami a D�li- K�rp�tokban  ( Rom�nia), 2216 m. magasan tal�lhat�. A Rom�nia ter�let�n lev� hegyekben t�bb hasonl� nev� megalit is l�tezik, de messze ez a legismertebb. ( A topleci, Stanisoara, Piatra Arsa, Bratocei, Salamon k�vei, stb. )[1]

            K�ts�gtelen, hogy a Bucsecsben tal�lhat� Szfinx annak a szakr�lis f�ldrajznak a r�sze, amely a rendszerv�lt�s �ta a renesz�nsz�t �li. Strab�n Ge�graphika („F�ldrajz”) c�m� m�v�ben ( VII, 3, 5) �rja: ,,Ez a hegy is szentnek sz�m�tott, �s a g�t�k Kogaion-nak nevezt�k, mint a mellette lev� foly�t.”

A d�kok szent hegye a Ko-gajon (K�-Gaja) vagy Aba-k�ve a Ba-kauka.

,,A rom�n kutat�k szerint, alb�n nyelven, (tr�k nyelv) a „koka” fejet jelent, arom�n dialektusban is .

A sz�kelyek a kock�hoz hasonl� alak� fadarabokat k�k�nak nevezik. A K�rp�tok keleti kanyarulat�n�l tal�lhat� Babe-le k�t�mb�ket a d�kok Ba- kauk�-nak nevezt�k. Az istenn� r�gies Babba-  Baba neve is benne foglaltatik a nev�kben.  [2]

Az egyiptomi Szfinxet a franci�k nevezt�k el g�r�g sz�val titokzatosnak. A helyi lakosok a mai napig Abu Hun-nak, teh�t Hun aty�nak nevezik. [3]

N�mati m�sk�pp v�lekedik:

,,Az egyiptomi irodalomban eddig v�gzett szfinx kutat�sok eredm�ny�b�l ismeretes, hogy a szfinx �ltal�ban, mint szobor „Szesep” nevet visel, oroszl�n form�j�ra tekintettel a Halottak K�nyv�ben „Ruti” n�ven fordul el�.  Az �j birodalom kezdet�t�l kezdve csaknem 2000 esztend�n �t az �ri�s szfinxnek, mint a napisten f�ldi k�pm�s�nak, fogalomban volt neve „Hormachu”, g�r�g�l „Armachis”, eredeti tulajdon neve azonban minden sz�t�rban.[4]”

        A bucsecsi Szfinxnek gizehi t�rs�hoz hasonl�an, egy koronaszer� d�sz �kes�ti a fej�t.

A rom�n cikk etimol�giai fejteget�sekbe bocs�tkozik a tov�bbiakban is, miszerint azt, hogy a hegy szentnek sz�m�tott, a Fej (Koga), amely egy �sr�gi istens�g �br�zol�sa lehet, egy g�ta-d�k t�rzs neve is bizony�tja, Kauko-enses, a K�rp�tok g�rb�let�n�l tal�lhat�, majd a Kauka-land, amely Amianus Marcellus szerint ugyanabban a z�n�ban volt tal�lhat�, mint a d�k Ba-kauka helyis�g, amely a Bucsecs nevet id�zi.”[5]

 

 A vil�g szakr�lis f�ldrajza ( V�z�z�n el�tti nyomok)

 

A perui Daniel Ruzo professzor (1900-1993) orvos, �p�t�sz, filoz�fus �s t�rt�n�sz, egy olyan okkult t�rsas�gnak volt tagja, melynek c�lja a vil�g �st�rt�net�nek kutat�sa, miut�n egy k�peslapon megl�tta a bucsecsi szfinxet, �s inform�l�dott r�la 1968-ban Rom�ni�ba �rkezett.

,,�t kontinens hegys�geit kutattam – �rta –, de a K�rp�tokban teljesen egyedi m�eml�kekre leltem, amelyek azt bizony�tj�k, hogy ezeken a helyeken egy hatalmas civiliz�ci� l�tezett, amely a ma ismert leg�sibb civiliz�ci�knak a k�zpontj�t jelenti. Meg�llap�totta, hogy a bucsecsi szobroknak a marchausai s�ks�gon lev�kkel �llnak kapcsolatban.

Azt javasolta, hogy t�rk�pezzenek fel mindent, a f�ldalatti alagutakat is ( …), a szikl�kon lev� szobrokb�l �s az elnevez�sekb�l kiindulva a kolleg�inak azt mondta,  hogy a Bucsecs hegy gyomr�ban az emberis�g sz�m�ra felm�rhetetlen kincs rejt�zik, a hegycs�csot szuggeszt�ven Omu-nak nevezik  OM ( Ember), �s a foly�t IA()L.O?. ITA-nak.

Daniel Ruzo l�togat�s�r�l film is k�sz�lt, „K�rejt�lyek” c�mmel, melyben a perui �p�t�sz azt bizonygatja, hogy a Szfinx arca hasonl�t a marachuasi fenns�k f�alakj�nak arc�hoz. [6]

 

Iniciatikus kincsek

Dan Corneliu Braneanu, aki a szakr�lis f�ldrajz kutat�ja, sz�mos cikke jelent meg a bucsecsi szakr�lis centrumr�l, err�l �gy vall:

„Egy spiritu�lis kincsr�l is van sz�, amely inform�ci�t k�zvet�t a m�g �sid�kben kialakult civiliz�ci�k egyik ciklus�b�l a m�sikba, amelyek m�g �sid�kben alakultak.”

Lobsang Rampa a tibeti hegyekbe helyezte az iniciatikus rakt�rt, Dannikan Ecuadorba, de Rampa szerint a szent tri�da itt kezd�dik a Bucsecs hegys�gben, a mantrikus OM sz�val, amely rendk�v�l jelent�s spiritu�lis fontoss�ggal b�r.

A Bucsecs hegys�g titokzatos energi�ir�l sokan, �s sokf�l�t �rtak. Ezek k�z�l csak egyet emel�nk ki, Valentina, a  j�szv�s�ri vak l�t�nak a vallom�s�t.

� ugyanis azt �ll�tja, hogy itt ugyanolyan energiaforr�s tal�lhat�, mint Gizehben, ugyanolyan min�s�g� energi�val. A felt�ratlan f�ldalatti j�ratok, pedig az egyiptomi piramisokkal kommunik�lnak. Itt rejt�zik az emberis�g m�ltja. De nem a k�t ezer �vvel ezel�tti, hanem sokkalta r�gibb. A bucsecsi Szfinx ennek a f�ldnek a v�d�je. Amikor valaki olyan tud�ssal fog majd rendelkezni, hogy eljusson a f�ld al�, akkor megtal�lja majd az �sszes feljegyz�st �s iratot, amit ott van, �s tudni fogja, mit kell tennie

 

 II. A Szfinx �s a B�b�k

Babba M�ria, Boldogasszony, n�i min�s�g

 

A fenti forr�sokat �s egy�b inform�ci�kat fontol�ra v�ve, a k�vetkez� k�rd�sek, felvet�sek fogalmaz�dtak meg:

 Milyen kapcsolat/ lehet/ ban �ll(hat) a gizehi �s a bucsecsi ( Bucegi) Szfinx k�z�tt?

L�tezik-e ilyen kapcsolat?

Ehhez tiszt�zni sz�ks�ges n�h�ny alapfogalmat, t�bbek k�zt azt, hogy kit is �br�zol a Szfinx, �s hogyan j�tt l�tre? ( Tudatos emberi k�z munk�ja-e?).

 

1. Az egyik legels� k�rd�s az lenne, hogy kit �br�zol a Szfinx?

A ford�t�s vezetett meg, de vezetett is el egy v�lhet� megold�s kulcsa fel�, �me: a Szfinxet a latin nyelvekben f�rfik�nt nevezik meg: Le Sphinx, �s rom�nul hasonl�, Sfinx-ul, stb. bennem nagyon sok�ig fel sem mer�lt, hogy n� lenne.

A Szfinx azonban n�i istens�g, eredete a matrimoni�tus �si kor�ba ny�lik vissza.

J�kai Az Egyiptusi r�zsa c. m�v�ben a Szfinx n�i istens�gk�nt jelenik meg, akit papn�k szolg�ltak.

    Az �kor n�pe a vil�got a F�ld-any�t�l sz�rmaztatta. � volt a Nagy hegy, a szakr�lis k�szikla. Az istenn� v�delme alatt �ll� v�r �s im�dat�nak helye volt a Sz�k. Az istenn� maga volt a Sz�k-�r, vagy az � f�ldi helytart�ja, a k�s�bbi kir�ly…Az istenn�t im�d� hunokat  sz�ki hunoknak nevezt�k.[7]

    Nyelv�nk ritmus�ban �sszecseng az EGY-el az �G, a HEGY �s a N�GY szavunk. �tvitt �rtelemben is �ssze vannak k�tve. A hegy az �g �s f�ld tal�lkoz�s�nak helye, az istenek lakhelye... (Tal�n a mi Magur�ink is Mag- Urak lakhelye vagy �pp az �rn�k�.) Ugyanis a term�szeti n�pek �s az �kor is a hegyet a term�kenys�g Istenn�j�hez t�rs�totta, a Nagy Any�hoz. A szent hegyek tartoz�ka a k�(hegy) �s v�z, mely elemek az Istenn�h�z tartoztak.

Az anyag ford�t�sa k�zben d�bbentem r�: Baba, Babba, nos, Babba M�ria, nem? Boldogasszonyunk. A cs�ksomly�i Boldogasszonyt �gy nevezik ma is a cs�ng�k, azaz a Sz�p Sz�z M�ria.

Tal�lhat� itt egy cs�cs is, amit Baba Mare-nak, a Nagy B�b�nak h�vnak. Boldogasszony?

A megalitikus korban istens�geknek, �s nem pletyk�l� v�nasszonyoknak �ll�tottak szobrokat.

„A Bucsecs hegys�g ellentmond�sos domborzat�r�l  legend�k keringenek. Kit�n� havasi legel�k, roppant szakad�kokkal, furcsa szikl�kkal d�sz�tve. (…)

Itt tal�ljuk a Babele, a n�p szerint �regasszonyokhoz, a tud�sok szerint gomb�khoz hasonl� szikl�it (…). Nem a legend�t k�v�nom ismertetni ezekr�l, hanem az Eur�zsi�ban l�pten-nyomon feltal�lhat� kun s�reml�keket, melyre k�b�l, vagy f�b�l emberszer� alakokat �ll�tottak. Az orosz r�g�szek ezeket kunbab�knak nevezik. M�g a Babele a baba sz� rom�n nyelven form�lt t�bbes sz�ma. 

            Luk�cs atya �rja a Csalh�beli B�b�val kapcsolatban[8], dombokon, az un. kun halmokon sok helyt volt ilyen k�bab�nak nevezett szoborf�le. Val�sz�n�., hogy Cantemir is eredeti �r�s�ban ezt  a k�szobrot b�b�nak nevezte, amit ebben a sz�vegben �regasszonynak ford�tottak. Ha pedig b�ba volt a neve, akkor az a Babba kultikus helye volt! Ann�l is ink�bb, mert a rom�n n�pi hiedelem m�g nevet is adott annak a k�szobornak: Baba Dochia. ( A rom�n folkl�rban h�res mond�ja van ennek a Baba Dochi�nak. Eg�sz sor baba alak� k�k�pz�dm�nynek lett ez a mes�je! … Cantemir m�g nem tud r�la.)

B. Az OMU-cs�cs

A Bucsecs �rdekess�ge az Omul, teh�t Ember-cs�cs, 2505 m�ter magas. Nem messze t�le hatalmas barlang. A magass�ga miatt nem eml�ten�nk, de n�zz�k meg mit jelent a n�v. Omul = az ember. A cs�cs tetej�n h�rom bizarr alak� sziklasz�l van: egyik emberhez, m�sik �ri�si faz�khoz, harmadik leford�tott papucshoz hasonl�t.” mondja Orb�n Bal�zs.

Az Omu … tal�n az�rt, hogy legyen itt ember, vagyis f�rfi is, aki vigy�zza azokat a Babele-ket ( �regasszonyok ) innen fel�lr�l? Hogy ne �rezz�k magukat olyan egyed�l, azok a k�v� meredt asszonyok? Azok biztosan a Hold istenasszony�t k�pviselt�k. Kellett ide a Nap-�r k�pvisel�je is, az Ember, az �r, az �rn�k mell�! Napkultusz? Holdkultusz?

A Nap �s a Hold kultikus helye teh�t a Bucsecs?

Luk�cs atya feltev�sei, �pp�gy mint az �ltala is id�zett Ruzo �s Todericiu kutat�k� az eny�meket igazolj�k.

A Babele mellett ott van a Szfinx, melyr�l, ha szem�nk lenne, vagy egy olyan er�s t�vcs�v�nk, r�l�thatn�nk az egyiptomi, hasonl� nev� szoborra. A pontos m�s�t a sz�l �ltal l�trehozott szoborcsoportnak az Andok kanyar cs�csain tal�ljuk... H�t igen.  A sz�l is el�g �tletszeg�ny. Vagy esetleg kultikus helye lehetett a sz�lnek?[9]

Ezt a magyar�zatot nem fogadja el mindenki.[10] A term�szet ilyenn� vagy olyann� form�lhat „v�letlen�l” egy szikl�t, de ha t�bb helyen is felt�nnek ezek a ,,szobrok,, �s annyira hasonl�tanak egym�sra, akkor mindenk�ppen gondolnunk kell emberi beavatkoz�sra is.

…Nagyr�sz�k az �jvil�g hegyeiben, az Andesek szikl�s fenns�kjain, �-Amerika s nyugati szikl�s hegys�geiben, Labradoron vagy Alaszk�ban. Daniel Ruzo perui kutat�nak a francia l’�tnographie c. foly�irat 1956-ban k�z�lte az els� besz�mol�j�t a marcahuasi-fenns�kr�l, a szakemberek hitetlenkedve cs�v�lt�k fej�ket.

Meggy�z�d�sem – �rja -, hogy a tudom�nyos vil�g hamarosan olyan helyzetbe ker�l, amikor el kell ismernie: k�zvetlen�l a barlangrajzok kor�t k�vet� id�szakban, a t�rt�nelem el�tti ember az eg�sz f�ld�n szobrokat faragott szikl�kb�l.(Ruzo)

…vajon a mi bucsecsi szfinx�nk nem �destestv�re-e azoknak a szobroknak, amelyeket az eml�tett �si kult�r�k embere faragott, nem a t�rt�nelem el�tti id�k �zenete-e? – veti fel D. Todericiu.

Luk�cs atya ezekn�l egy l�p�ssel tov�bb megy, Kostelek Babb�ja, Bobula Ida tanulm�nya[11], szumirok Baba istenasszony�val, mert a Babele is a nev�ben hordja Babb�nak szinte kozmikus jelenl�t�t ott, a D�li-K�rp�tok vil�gtetej�n.

Mi enn�l is tov�bb ment�nk feltev�seinkkel, melyek eddig a legutols�t kiv�ve m�sok �ltal is visszaigazol�dtak.

Szerint�nk a Szfinx is a Nagyboldogasszony, �si, (csillageredet� ) hitvil�gunk m�ig fennmaradt tan�ja. Ugyannakkor a kapocs k�zt�nk �s az �si egyiptomi kult�ra k�z�tt. Bizony�t�k�v� v�lhat annak is, hogy k�z�sek a  (szakr�lis) gy�kereink ( D�l-Amerik�val is? ) .

Arr�l is m�r vannak sejt�seink, hogy n�k�nk magyaroknak valamikor valami k�z�nk volt az amerikai indi�nokhoz.” ([12])

,,Babilon is a Babba-Ilona szerkezetb�l sz�rmazhat, ak�rcsak B�bolna. A Babele-k szint�n a legr�gebbi Istenanya-kultuszb�l maradtak r�nk. Erd�ly volt Ilona Istenn� orsz�ga.(Arvisura).”  A cs�ng�k �s a sz�kelyek ma is haszn�lj�k.  Nagyany�m, ami sz�p volt, arra azt mondta babba.”[13]

A rom�n forr�sok szerint �k a Deae veteres r�mai hegyi istenn�k lenn�nek a B�b�k (erre a forr�sra nem tal�ltam m�g r�, de ez eleve t�v�t,  mert  sokkal kor�bbiak, mint a r�mai kor). Megl�t�som szerint, azok, akik a mai (rom�n) reg�ket mes�lik egyszer�en nem eml�keznek erre az �si tud�sra. ( mert nem az �v�k, �s a magyar nyelvet nem �rtik).

Hogy most h�ny B�ba, Boldogasszony van, lehet hogy h�rom vagy n�gy, illetve a Szfinx is ide sz�m�that�?

Lehets�ges, hogy �t�n lettek volna, �s k�z�l�k n�h�ny elpusztult az�ta �s csak h�rman- n�gyen maradtak. ( Az �j k�pen n�gyet l�tni, �s egyet el�l elesve, f�lig romba d�lve).

Nem lehet, hogy a k�t nagy B�ba, a Boldogasszonyok? Azaz a Nagy - �s Kis Boldogasszony? ( Anna �s M�ria).

Sz�cs Katalin v�lem�nye is al�t�masztja az elm�letem:

,,A Babele �t�s szerkezetre utal. Ez az istenn� egyik szent sz�ma. Az egyiptomi Szentek Szentj�nek- szakr�lis helyek minden k�zpontban vagy piramisok k�rny�k�n - mennyezet�n mindig �t�s csillag tal�lhat�. (n�gyes szerkezetre- a f�ldelemre-  vonatkoznak.) De a F�ldanya m�sik k�s�r� sz�ma az �t�s. Az Arvisur�ban is a F�ldanya- a mindenek �sanyja az �letfa �t�dik szintj�n lakik.

Az �t�s szerkezet szint�n az istenn�re jellemz�, az �g Kir�lyn�j�re. Az �t�dik t�nyez� az �gi ir�nnyal kapcsolatos. Ezt a szerkezetet mint�zz�k le a fiatornyos templomok is. "A t�r energi�i".

 

 

Szfinx, mint a napba �lt�z�tt Nagyboldogasszony

 

                 Kir�lyn�i mivolt�t az �t k�s�r� oroszl�nok is kihangs�lyozz�k.

 ,,A sum�r Inanna istenn�t mindig oroszl�nokon �llva �br�zolt�k.  �nnepe augusztusban volt. Ma augusztusban van Nagyboldogasszony �nnep�nk, a napba �lt�z�tt Boldogasszony. A Nap szimbolikus �llatmegfelel�je az oroszl�n. Az �kor Kir�lyn�j�t nemcsak oroszl�non �llva, hanem olykor sz�rnyakkal �br�zolj�k, ak�rcsak a hunok istenn�j�t Anyahit�t. A t�rt�neti leleteken a sum�r Boldoganya oszlopokat �s az �g oszlop�t sz�rnyas oroszl�nok �rzik. Egyiptomban az oroszl�ntest� Szfinx is az �si hit jelk�pe. A Szfinxnek sz�rnya volt, fej�n napkorongb�l �ll� korona.

Oroszl�non �br�zolt�k az �kor t�bbi nagy istenn�it is: Ist�rt, K�bel�t, Szekmetet, Amateraszut.”[14]

,,A t�rt�nettudom�ny szerint a megalitikus korokban az Istenn�t tisztel�k k�oszlopokat �ll�tottak a ritu�lis helyekre. Az �g�r�g�k a t�li napfordul�hoz k�t�d� �nnepeiken egy k�obeliszket vittek az �nnepl� menet elej�n. Erd�lyben van K�boldogasszony falunev�nk �s valamivel nyugatabbra van Boldogk�v�runk.

A k� a F�ld-istenn�h�z rendel�dik… K� szavunk tal�lhat� meg a k�l�nb�z� n�pek teremt�j�ben, vagy a teremt�s a szikl�hoz kapcsol�dik. A hun teremt�st�rt�netben  (Arvisura) a vil�got teremt� Istenn� neve szint�n a K� szavunkhoz kapcsol�dik. Ukko vagy �-K�. Ukko neve rokon a babiloni teremt�smonda Ukkan� Fa-istenn�j�vel.[15]  (A m�r sokat emlegetett kunbab�k, k�bab�k).

„M�g a Nap szavunk is a N�-fi sz�b�l eredeztethet�. A r�gebbi a N�, aki nemzette a napot. A szfinx lehetne ak�r �S-fi-hoN-kus vagy �SFi-N-kus .”[16]

 

2. A Szfinx funkci�ja

 

A r�gi reg�k meger�s�tik, al�t�masztj�k az �rz�, v�d� funkci�j�t, �gy teljesen logikus, hogy a r�gi hat�ron vigy�zz, pontosan a legsz�l�n.

,,�r- szellem, ami a v�delemhez tartozik, az pedig ism�t a Boldogasszony szerepe.[17] Ezenfel�l �rzi azt az �si tud�st, amit ott rejtettek el, ak�rcsak Egyiptomban.( Amint az el�z� anyagb�l is kider�lt, titkos alag�t k�ti is �ssze �ket, a K�rp�tokat Egyiptommal.)

 

3. Az �k�r�s

A leg�jabb felt�r�sok szerint, a hegy gyomr�ban felfedezett �ri�sok gal�ri�j�ban, pontosabban a Projekci�k term�nek asztalain ismeretlen �k�r�sos  ( kuneiform, a rom�n kutat�k szerint sum�rhoz hasonl�) sz�vegeket is tal�ltak. (Gyakorlatilag Barab�si k�nyve a sz�kely-magyar rov�s�r�st, mint az emberis�g legr�gebbi �r�s�t t�rgyalja.)

„Szerintem Erd�ly is  a sum�r kult�r�hoz tartozott, vagy k�zvetlen�l �tvette, illetve ide is j�ttek el lakni a sum�rok egy r�sze. Van Szim�ria v�rosunk, Szemerje telep�l�s�nk H�romsz�ken, �s az Arvisura Anina nev� r�gi�j�nak neve is itt tal�lhat� (vagy �t�r�kl�d�tt ”[18]

A Ny�r�d - ment�n t�lt�ttem p�r napot, a helybeliek sz�m�ra teljesen term�szetesnek t�nt, amikor mes�lni kezdtem, hogy a Babele szerintem honnan is eredhet, kieg�sz�tett�k, hogy term�szetesen a Babba M�ria. Az, hogy a Szfinx n� lenne, az sem volt meglep� sz�mukra, az �sid�k eml�kezet�t �rzi.

A cs�ng�kn�l m�g a mai napig is a csal�d k�zpontj�ban a legid�sebb asszony �ll.

�rdekes t�rt�netet mes�ltek Tanpaj Ringpocs�nak az erd�lyi l�togat�s�r�l ennek kapcs�n, (2007? ), a nagy medit�ci� sz�nhely��l a mester a Szfinx k�rny�k�t v�lasztotta, ahol ki is jel�lte pontosan az ennek megfelel� helyeket.  A l�mamester medit�ci�inak sz�nhely- v�laszt�sa igen sokatmond�.

M�g nagyobb volt a meglepet�sem, amikor forr�suk ut�n kutatva, Taj Ringpocs�t is felleltem Barab�si eml�tett k�nyv�ben.[19]

    Egy l�ma szuper felk�sz�lts�g� gondolkod�. Hatalmas titkok hordoz�ja. De m�g �k is m�lyen meghajolnak a boncok tud�sa el�tt. Szinte term�szetfeletti l�nyeknek tartj�k �ket. F�ggetlen�tett�k magukat az emberi t�rsadalomt�l. Titokzatosak �s el�rhetetlenek. Sz�mtalan utaz� �r r�luk (...). Bon, b��n, bun, boun stb. form�ban jelenik meg a vall�s neve. Nek�nk magyaroknak �ri�si b�n volt err�l csak sz�lani is. Nekem is titokban suttogt�k el Kelet-kutat�k vagy ak�r �reg sz�kelyek, hogy a magyarok eredeti vall�sa a bon volt.”[20]

Isten sz�ke, Csuk�s hegys�g, id�zi Orb�n Bal�zst Barab�si  (Sz�kelyf�ld l�r�sa im. 66.o.) A m�sik kifutv�ny szirtoromzat�n Memnon szobrokat ut�nz� szikl�k tr�nolnak, idomnagys�gukban sz�zszorosan fel�lm�lva Egyiptom minden szobor �ri�sait.”

A nehezen megk�zel�thet�, hegyek tetej�n �ll� sasf�szkek �p�t�ir�l a ballad�k, legend�k csak azt tudj�k �rz�keltetni, hogy emberfeletti munk�t v�geztek. … Az Interneten tall�zva, szemembe �tl�tt egy anyag, amely �sszek�t�tte az erd�lyi medence d�l-nyugati r�sz�n tal�lhat� v�rakat a t�rk�pen, �s az �bra a S�rk�ny �s Hatty� csillagk�pet jel�li. (…) dr Lazarovici… elmagyar�zta, hogy ezek amolyan kutat�k�zpontok lehettek, term�szetesen kultikus tev�kenys�ggel is egybek�t�tt�k.”[21]

Barab�si az eddig ismertetett ter�letet egy olyan f�lholdnak l�tja, „melynek belseje Pann�nia fel� n�z. Magas hegyeken titokzatos v�rak, kolostorok, szent�lyek, �r�sok �s sz�mtalan szobor.  A hivatalos magyar�zat, hogy a sz�l munk�ja alak�totta ki ezeket a m�szk�vekben. Komoly m�v�szi hajlamokkal rendelkez� szelek f�jdog�lhattak valamikor errefel�, mert az ut�bbi p�r t�zezer �vben csak rontottak a szobrokon, „term�szetesebb�” vagy tal�n ,,absztraktabb�” v�ltoztatva az eredeti form�kat, melyek els�sorban nagy magass�gb�l l�that�k.”

A n�i princ�pium �jra fel�led�s�r�l, azt hiszem sokan �s sok helyen besz�ltek m�r az ut�bbi �vekben.

M�sr�szt a Szfinx �s a B�b�k szerep�nek azonos�t�s�val nemcsak saj�t �si hitvil�gunk �jabb tan�it ismerhetj�k fel, hanem az egyiptomi sz�lhoz val� k�t�d�snek is tan�jelei.

Luk�cs aty�nak Naskalatot a h�res Nazca-i civiliz�ci�val �sszek�t� elmefuttat�sa egybecseng Ruzco professzor hasonl� felismer�seivel. Ezek szerint a K�rp�tokbeli civiliz�ci� rokons�gban �ll a perui indi�n civiliz�ci�val ( is), nemcsak az egyiptomival, ( aminek a c�mbeli Szfinx- szobor  a leg�kesebb bizony�t�ka).

Ezeket a kult�r�kat a szakr�lis f�ldrajz m�vel�i is az un. sz�riuszi �r�ks�ghez k�tik.

Az egyiptomi piramisoknak az Orion csillagk�phez val� kapcsol�d�s�t sokan �s sokf�lek�ppen le�rt�k m�r, mi csak egyetlen egyet eml�t�nk itt fel: [22]

M�rcsak az�rt is mert ez a tanulm�ny (Aranyi L�szl� tanulm�nya), mutat r� azokra a sz�nd�kosan elhallgatott kutat�si eredm�nyekre, mint pl arra, hogy dr. Bar�th Tibor az 1950-es �vekben igazolta, hogy az egyiptomi hieroglif�k magyarul olvashat�k. Borbola J�nos ezen a nyomon elindulva m�r t�bb egyiptomi k�dexet fejtett meg magyarul. Varga Csaba pedig az egyiptomi d�motikus �s az �si szk�ta-sz�kely-magyar �bc. azonoss�g�t is bizony�totta. Ha pedig a 2 abc teljes m�rt�kben azonos, akkor azonos a nyelv is, mely haszn�lta! – �gy Aranyi L.  K�l�n�s aktualit�st ennek az ad, hogy a k�zelm�ltban t�rt�k fel Boszni�ban a Nap-piramist, ( 17.000 �ves), az egyik�k�n tal�lt felirat  szk�ta-sz�kely-magyar rov�sbet�ket tartalmaz.

A leg�jabb rom�n kutat�sok az un. Projekci�k term�ben kuneiform �r�st v�ltek azonos�tani.

Lassan napvil�gra ker�lnek az elhallgatott, elfeledettnek v�lt bizony�t�kok, mely ennek az �si kult�r�nak a kiterjed�s�t �s �sis�g�t bizony�tj�k.

Az idegen eredet�nek ismert Szfinxben �si Boldogasszonyunkat ismerhetj�k fel, Babba M�ri�t, aki jelenl�t�nek sz�mos nyom�t hagyta minden�tt a K�rp�t-medenc�ben.

Arr�l is vall, hogy kult�r�nk r�sze annak az �gi eredet�, egyesek �ltal sz�riuszi v�rvonal n�ven ismert civiliz�ci�nak, csillageredet� magyar �seinkr�l sz�l� eredetmond�ink m�g tudtak err�l. Ugyanakkor rokons�gban �ll a legismertebb �si kult�r�kkal is, mint az �si egyiptomi, �s perui).

 ( Vajon err�l mi�rt kell hallgatni?)

Az eredm�nyek tov�bbgondol�sra k�sztetnek.

 

                                                                      B.–G.Andrea-Krisztina (Kolozsv�r)

2011.