[508-489] [488-469] [468-449] [448-429] [428-409] [408-389] [388-369] [368-349] [348-329] [328-309] [308-289] [288-269] [268-249] [248-229] [228-209] [208-189] [188-169] [168-149] [148-129] [128-109] [108-89] [88-69] [68-49] [48-29] [28-9] [8-1] [Archívum]
És felkerült a befejező rész is, immár Lord Voldemort naplójából!
remélem, nagyon élveztétek!
Várjuk a visszajelzéseket!
|
nammmi fincsi torta  |
Köszi mindenkinek a gratulákat! |
Isten éltessen, örömben, egészségben, boldogságban! |
És ennyi szép mellett, frissült Voldi története, jó szórakozást! |
Egy megkésett Halloween |
|
Igen, ügyes voltál.
Ezerkilencszázötvenhatoktóberhuszonhárom. Az 53. évforduló alkalmából szervezett városi ünnepségen ezt szavalta Nikim (a magyartanárja adta neki a verset).
Zas Lóránt
NOVEMBERBEN
(A Farkasréti temetőben, ezer és
ezer lobogó gyertya fényénél)
Novemberben szürkék az utcák,
novemberben szürkék az emberek.
Novemberben Budán és Pesten
nevetni nem lehet.
Novemberben a Farkasréten
halottak napi mise-csend fogad.
Novemberben fehér virággal
fedik a sírokat.
Novemberben égnek a gyertyák,
kicsinyek, teltek, véznák és nagyok.
Novemberben földig hajolnak
a sötét kalapok.
Novemberben géppuskák szóltak,
tankok tapostak, a föld remegett.
Novemberben gyilkoltak, öltek,
november temetett.
Novemberben itt esküt szegtek,
gyaláztak törvényt, tiportak jogot.
Novemberben vörössel, vérrel
a máglya lobogott.
Novemberben erőszak vágott,
gumibot tépett, börtön kacagott.
Novemberben a homlokunkra
égettek csillagot.
Novemberben sírnak az utcák,
novemberben sírnak az emberek.
Novemberben könnyek köszöntik
az elesetteket.
Novemberben csend van és béke,
temető, fejfa, virág és kereszt.
Novemberben az álmodó rög
itt tart és nem ereszt.
Novemberben öklök szorulnak,
felbizseregnek a tenyerek.
Novemberben élők a holtak,
november fenyeget.
|
A Mesék részlegben két új résszel frissült Voldi naplója, már 1941-ben járunk, és hamarosan a befejező rész következik
Ugye, ügyes voltam?
jó olvasást! |
elkapott az irodalom ma, a blogjaimba is rakodtam... :) |
Csibu, a csibucica csúcsszuper, kösziiii 
Hell, az idézetek is, imádom Radnótit!
a gépem gethes volt, de lassan igyekszem utolérni magam... |
és még, a tegnapi:
RAZGLEDNICÁK
|
1
Bulgáriából vastag, vad ágyuszó gurul,
a hegygerincre dobban, majd tétováz s lehull;
torlódik ember, állat, szekér és gondolat,
az út nyerítve hőköl, sörényes ég szalad.
Te állandó vagy bennem e mozgó zürzavarban,
tudatom mélyén fénylesz örökre mozdulatlan
s némán, akár az angyal, ha pusztulást csodál,
vagy korhadt fának odván temetkező bogár.
1944. augusztus 30. A hegyek közt
|
A neten itt: http://mek.oszk.hu/01000/01018/01018.htm
|
Még Radnóti:
OKTÓBER
Hűvös arany szél lobog,
leülnek a vándorok.
Kamra mélyén egér rág,
aranylik fenn a faág.
Minden aranysárga itt,
csapzott sárga zászlait
eldobni még nem meri,
hát lengeti a tengeri.
1941. február 7.
NOVEMBER
Megjött a fagy, sikolt a ház falán,
a holtak foga koccan. Hallani.
S zizegnek fönn a száraz, barna fán
vadmirtuszok kis ősz bozontjai.
Egy kuvik jóslatát hullatja rám;
félek? Nem is félek talán.
1939. január 14. |
Gratulálok a Nobel-díjas néninek. Képzeljétek, Mo.-on gyakorlatilag teljesen ismeretlen!!!
Tündéri a csirke és a cicus együtt!:)
Radnóti:
OKTÓBERI VÁZLAT
|
Reggel, fa alatt fagyott verebet
tépett a kutyám és napsütött
nyári tornyok alatt most sárban jár
cifra lábakkal, legény a lány után;
ma már dalolva vár testvérei közt
régen halottan a nagy fa, sötét
erdőkön tüzelésre és leveles,
bő élete jajdul a fejsze alatt,
mint kispapok őszülő bánata fordúl
imásan, miséken lesett fiatal
apácák hites, hófehér teste
felé, a hűvösödő esti időben;
ökörnyál kötött ki újra már szigorú
bokrainkon, de a Tiszán még mesélnek
dévajos játékról titkosan az árnyak
és csöndesen elmulat a táj.
1930. október 6.
|
|
|
|
2009 Irodalmi Nobel-díj
A Romániában született, Németországban élő Herta Müller kapta a 2009-es irodalmi Nobel-díjat. A kitüntetést és a vele járó 1,4 millió dollárnak megfelelő svéd koronát december 10-én veheti át. Új regénye, az Atemschaukel (Léghinta) a bánáti svábok deportálásáról szól, akiket a Szovjetúnióba deportáltak. A regény az egyik jelölt az idei német irodalmi díjra. Magyarul A rókák csapdába esnek című könyve jelent meg 1995-ben.
Herta Müller 1953-ban született Romániában, a németek lakta Bánátban, Nitzkydorfban. Az elnyomás elől 1987-ben, két évvel a romániai forradalom előtt Nyugat-Berlinbe menekült, s a mai napig is ott él. 1973-tól 1976-ig germanisztikát és romanisztikát hallgatott a Temesvári Egyetemen. A diploma megszerzése után tanárként és fordítóként dolgozott, és ekkor kezdett írni is.
http://konyves.blog.hu/2009/10/08/herta_muller_kapta_az_irodalmi_nobel_dijat |
[508-489] [488-469] [468-449] [448-429] [428-409] [408-389] [388-369] [368-349] [348-329] [328-309] [308-289] [288-269] [268-249] [248-229] [228-209] [208-189] [188-169] [168-149] [148-129] [128-109] [108-89] [88-69] [68-49] [48-29] [28-9] [8-1] [Archívum]
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
Új bejegyzés
Frissítés
nagyon szép, és a torta nagyon finom
